Gyűrűsférgek

Gyurusfergek idegrendszere,

Bevezetés az állattanba

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.

E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.

Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az gyurusfergek idegrendszere homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik. Nincs szíve.

A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé. Gyurusfergek idegrendszere funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű. Idegrendszere gyurusfergek idegrendszere.

Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal.

Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely gyurusfergek idegrendszere, a fény intenzitását irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak gyurusfergek idegrendszere.

A feji végen gyurusfergek idegrendszere fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük.

Gelei József Ez a nagyjelentőségű állatcsoport nevét onnan kapta, mert az állatok teste kívülről is jól látható gyűrűkre, s annak megfelelően belső szelvények hosszanti sorozatára tagolódik. A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak gyurusfergek idegrendszere megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel. A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma gyurusfergek idegrendszere. A száj az első szelvény mögött fekszik.

A gyurusfergek idegrendszere két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák. Ezek a gyurusfergek idegrendszere végén lévő csillós tölcséren át jutnak be.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. Közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris A bélcsatornája 3 szakaszos.

mik a belféreg tunetei

Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból. Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a gyurusfergek idegrendszere gázokat a vér szállítja.

Gyűrűsférgek

A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget differenciálni.

A kevéssertéjű gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos.

gyurusfergek idegrendszere

A női ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály. A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek. Kölcsönös megtermékenyítés gyurusfergek idegrendszere. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat.

gyurusfergek idegrendszere szélszél, mi ez

A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, gyurusfergek idegrendszere a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és petecsomóvá kokonná szilárdul.

  1. A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek megfelelően hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, melyet szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel.
  2. Gyűrűsférgek – Wikipédia
  3. Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
  4. Állattan | Digitális Tankönyvtár

Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a gyurusfergek idegrendszere anyaga. Sérülés esetén a feji vég szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják. Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás. A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra.

Az állat külsején hámszövetek találhatóak egyrétegű hengerhám. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülésea növényi maradványok bontásában.

Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár

Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják a gyurusfergek idegrendszere. A kevéssertéjű gyűrűsférgek közé tartozik. Egyéb ismertebb gyűrűsférgek között említhető az orvosi pióca Hirudo medicinalis gyurusfergek idegrendszere díszhaleleségként tenyésztett közönséges csővájó féreg Tubifex tubifexilletve az étkezési célra is felhasznált, sőt egyes ázsiai gyurusfergek idegrendszere ilyen célból ugyancsak tenyésztett koreai péniszhal Urechis unicinctus.