Navigációs menü

A nyaki platyhelminthes általános jellemzői, Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár

Nagyságuk a néhány milliméter és a méter között változik. Elsődleges testüregüket protocoeloma kötőszövetszerű sejtes tömeg parenchima tölti ki. Testüregük hasítékcöloma schizocoelomamivel hasítékok, üregek találhatók benne. Három csíralemezzel rendelkeznek ekto- mezo- és entoderma Emésztőcsatornájuk csupán elő- és középbélből áll, utóbéllel és végbélnyílással nem rendelkeznek.

LAPOSFÉRGEK. 5. szövegdoboz. A laposférgek osztályozása:

Ősszájnyílásúak protostomiaakárcsak a gerinctelenek elsöprő többsége, azaz szájnyílásuk fejlődéstanilag a bélcsira gastrula ősszájnyílásából archiporus alakul ki. Idegrendszerük hasi elhelyezkedésű, hosszanti idegtörzsekkel, harántágakkal rendelkeznek, a feji részben agydúcok alakulnak ki.

Kétoldali szimmetriájúak. Protonephridiális kiválasztókészülékük van, ez elsősorban az ozmoregulációban játszik szerepet. Keringési rendszerrel és légzőszervekkel nem rendelkeznek.

Többségük hímnős.

széles szalag betegség okozta

Körülbelül fajuk ismert, melyeket két altörzsbe és négy osztályba sorolunk 5. A laposférgek osztályozása: 5. Örvényférgek altörzse Subphylum Turbellaria 1. Örvényférgek osztálya Classis Turbellaria a. Bélüregnélküliek rendje Ordo Acoela b. Egyenesbelűek rendje Ordo Macrostomidae c. Hármasbelűek rendje Ordo Tricladida d. Ágasbelűek rendje Ordo Polycladida B. Újhámúak altörzse Subphylum Neodermata 1.

Közvetlen fejlődésű mételyek osztálya Classis Monogenea 2. Galandférgek osztálya Classis Cestoda 3. Tagolatlan galandférgek alosztálya Subclassis Cestodaria 3.

Zoology - Flatworm Notes

Tagolt galandférgek alosztálya Subclassis Eucestoda a. Szegfűférgek rendje Ordo Caryophyllidea b. Szívógödrösök rendje Ordo Pseudophyllidea c. Proteocephalidea rend Ordo Proteocephalidea d.

Testüket csillós hám boríthatja, ez esetben a csillók segítségével csúsznak az aljzaton.

a nyaki platyhelminthes általános jellemzői

Általában szabadonélők. A hámrétegben ún.

Bevezetés az állattanba

A bőrizomtömlő körkörös, a nyaki platyhelminthes általános jellemzői és hosszanti izomrétegekből áll, kívülről befelé haladva. A háti és a hasi oldalt hát-hasi irányultságú izomrostok kötik össze. Szájnyílásuk a test közepén a hasoldalon található általában, garatban folytatódik, mely gyakran kiölthető ormányként jelenik meg.

Idegrendszerük központja a feji tájékon található gyűrűszerű agydúc.

  1. A zsákállatoknak nincsen kiválasztószerve, a fejgerinchúros lándzsahalaké pedig nem mutat rokonságot a gerincesek veséjével.
  2. Pikkelyes hüllők Squamata rendje

Ebből pár idegtörzs indul hátrafelé, melyeket harántágak köthetnek össze. Szemekkel is rendelkezhetnek. Kivétel nélkül hímnősek, és ivartalanul is szaporodhatnak. Nagy regenerációs bélférgek emberben rendelkeznek. Tengeriek és édesvíziek egyaránt vannak közöttük, de kivételesen szárazföldi fajok is akadnak. A tengeriek különösen színesek is lehetnek, közöttük találhatók a legnagyobb méretű faj a Bipalium javanum LOMAN,mely 60 cm-es.

A Fekete-tengerben a nyaki platyhelminthes általános jellemzői fajok találhatók, méretük a 0, mm között változik. Az édesvíziek és szárazföldiek mérettartománya: 0, mm. Többnyire fenéklakók, de vannak közöttük szabadon úszók is a tengerekben. Körülbelül fajuk él a Fekete-tengerben, s kb. Ragadozók és dögevők egyaránt lehetnek. Több mint ide tartozó faj ismert világszerte, ezeket több rendbe sorolják.

Polifiletikus csoport, az ide sorolt rendek eltérő eredetűek, csupán a didaktikai egyszerűséget szem előtt tartva kezeljük őket együtt.

a nyaki platyhelminthes általános jellemzői

A test hátoldala domború, keresztmetszetben ovális alakú. A garat néha hiányozhat. Idegrendszerük olykor hálózatos.

Galandférgek

Protonefridiummal sem rendelkeznek. Egy sztatocisztájuk van, szikmirigyük hiányzik. Molekuláris vizsgálatok arra mutatnak, hogy a laposférgek többi csoportjától függetlenül alakultak ki, az is elképzelhető, hogy valójában nem is e törzs tagjai, csupán konvergens evolúció eredménye a morfológiai hasonlóság. Kisvagy mikroszkopikus méretű fajok, egyes fajaik algákkal élnek szimbiózisban. Főleg tengerben, ritkábban édesvízben is előfordulhatnak.

Oldalai behajlanak. A test elején egy sztatociszta található mediálisan két megnyúltabb szem által közrefogottan. Ezek narancsszínűek. A szájnyílást a páratlan petefészek eltakarja, az ivarnyílások a test hátsó felében találhatók. Színe zöld a szimbionta zöldalgáknak köszönhetően.